Egyetemi tanulmányaim előrehaladtával egyre inkább kialakul bennem egy tanítási filozófia, egy elmélet ami szerint majd a gyakorlatban tanítani szeretnék. Úgy vélem, hogy nagyban a pedagógiai tantárgyak is hozzájárulnak az egyéni tanítási stílusom kialakulásához.
Első lépésként legfontosabbnak tartom a diákok motivációjának felkeltését. Angolból és franciából sok motiváló tényezőt említhetünk meg, például egy külföldi utazás, idegen nyelven való kommunikáció, több munkalehetőség, szélesebb látókör, más kultúra megismerése stb. Fontos, hogy a diákok rájöjjenek, hogy miért is fontos idegen nyelveket tanulni. Középiskolásokkal szeretnék majd foglalkozni, akik körében talán már előrehaladottabb a motivációs szint, még akkor is ha külső motivációról van szó (például nyelvvizsga megszerzése). Egy idegen nyelvet könnyen meg lehet szerettetni, de meg is lehet utáltatni. Szeretnék mindig pozitív hozzáállást sugározni a szaktárgyamat illetően, hiszen én is tapasztaltam, hogy sokkal befogadóbbak és érdeklődőbbek tudnak lenni a tanulók egy lelkes pedagógust látva.
A motiváció felkeltése után a legfontosabb célokat kitűzni, és ezeket a diákokkal is ismertetni, hogy tudják, mire számítsanak, mire lesznek képesek az adott anyag elsajátítása után, és hogy tudják, hol tartanak a folyamatban. Lehetnek ezek rövid, de hosszútávú célok is. Kis lépésekben haladva a rövidtávú célokat teljesítve eljuthatunk egy nagyobb cél eléréséhez is. Mintaként tudom felhozni a volt középiskolás francia tanáromat, aki a legelső órán felvázolta a tanulás ívét, tervezett programját. Tudtuk, hogyha követjük az utasításait, akkor kétség nélkül megszerezhetjük a nyelvvizsgát az utolsó év végére - és így is történt. Következetességében és céltudatosságában igyekszem majd a példáját követni.
Idegen nyelvek tanításakor nincs nehéz dolgunk változatos óratervet készíteni, hiszen szókincset, nyelvtant, hallásértést, íráskészséget, szóbeli feladatokat, kultúrához kapcsolódó érdekességeket stb mind bevihetünk az órára. Azonban nagyon fontos, hogy pontosan meg legyen tervezve, és a sokrétűség ne tűnjön káosznak a diákok szemében, legyen egy egyértelmű fő irányvonal amit követnek, a mellékágak pedig mind tegyenek hozzá pluszt a tanulási folyamathoz.
A változatos óraterv elkészítésekor alkalmazhatunk egyéni/páros vagy csoportmunkát, szerepjátékokat, interaktív táblát. Óra elején vagy végén érdemes egy rendszeres "rítust" is bevezetni, ami egy keretet ad az órának és más jellegű tevékenység, mint ami a tanórán történik. Ez lehet akár egy vers vagy egy ének, amit közösen megtanulunk majd minden órán elmondjuk vagy elénekeljük. Természetesen egy idő után ez unalmassá válhat, egy bizonyos idő elteltével érdemes új verset vagy énekeket hozni, hogy minél több művet megismerjenek és ne váljon monotonná a "rítus".
Egy olyan tanítási stílust szeretnék alkalmazni a jövőben, ami már a tanórán megtanítja a diákoknak a tananyagot és minél kevesebb feldolgozandó anyag maradjon otthoni munkára és a házi feladat már csak a gyakorlásról szóljon.
Fontosnak tartom, hogy nyelvórákon ne csak a célnyelven szólaljon meg a tanár. Az anyanyelv használata segít tisztázni az esetleges félreértéseket például egy új nyelvtani szabály tanulásánál. Ha a tanuló nem érti, hogy mi a feladat, zavarni fogja társait. A fegyelem megteremtésében is az anyanyelven való kommunikáció lehet a hatásosabb.
A diákok tanulási környezete is befolyásolja a tanuláshoz való attitűdjüket, kedvüket. Ha van lehetőség külön nyelvi teremben megtartani az idegen nyelvi órákat, érdemes képekkel, plakátokkal feldíszíteni a falat, ami barátságosabbá teszi a környezetet, pozitívan hat a diákok motivációjára.
Nyelvórákon különösen fontosnak tartom a terem berendezését: sokkal célszerűbb a padokat félkör alakban elrendezni, mert ezáltal a diákok fel tudják venni a szemkontaktust egymással és a szóbeli feladatok is könnyebben kivitelezhetőek.
Sokat gondolkodtam már azon, hogy milyen visszajelzési formát választanék a diákok értékelésére. Arra a következtetésre jutottam, hogy a váratlan röpdolgozatokat mindenképpen hanyagolnám, mert megemeli a frusztrációs és stressz szintet, ami hátráltatja a nyelvtanulást. Viszont gyakran íratnék dolgozatokat, késztetve a diákokat a rendszeres tanulásra, hogy időről-időre visszajelzést kapjanak a teljesítményükről. A szóbeli feleleteket ritkán alkalmaznám, mert egyrészt sok időt vesz el, másrészt egyszerre csak egy embert tudok értékelni. Viszont az érettségi és a nyelvvizsga szóbeli részének gyakorlásához szükségesnek tartom, valamint az önálló témakifejtés is a kommunikáció szerves része.
A modern iskolák egyik újítása a modern technológiák alkalmazása a tanórán, mint például az interaktív táblák, és a tanulást segítő programok használata. Az egyetemi IKT kurzus segített abban, hogy bepillantást nyerjek a modern oktatási eszközök világába, megismerkedjek a különböző programokkal és használni is tudjam azokat. Egyelőre még nincs sok tapasztalatom ezen a téren. Időigényesek, de igyekszem majd bevonni őket a tanítási órákba, mert a digitális kompetencia fejlesztésére is egyre nagyobb az igény. Úgy gondolom, hogy például egy témazáró előtti gyakorló óra kiváló alkalom lehet a tanulást segítő alkalmazások kipróbálására.
